Keresés
  • panoramafutas

Futóbeszéd: "Így éreztük magunkat a Moonlight Run-on..."

A pénteken megrendezésre kerülő éjszakai futáson rengetegen vettetek részt, akár a versenyzőkért szurkoló kísérőként, akár futóként. Egy-egy ilyen esemény után mi sem lehetne jobb érzés, mint a hozzászólásaitokat olvasni, a feltöltött képeitekben gyönyörködni, vagy a versenyen készült fotókat és videókat nézegetni, hiszen ezek mind arról tanúskodnak, hogy élveztétek és szerettétek minden pillanatát, hogy érdemes volt ennyi munkát belefektetni -Nektek is és Nekünk is.



Felejthetetlen marad a pillanat, amikor több százan futottatok át a rajtkapu alatt hatalmas éljenzés és tapsvihar közepette, hogy nekiinduljatok a 12 km-nek. Végigautózni a rajt-és a célterület között pedig nagyszerűen reprezentálta, hogy miről is szól ez a verseny. A romantikus nyári este nyújtotta hangulatról a Duna-parton, az általatok oly sokat emlegetett szentjánosbogarak éjszakai életéről, a fejlámpás futásról, amikor a vaksötétben csak a Hold és a kis fényeitek vezetnek Benneteket az úton. A célterületen a pálya mellett sorakozó fáklyákról, a Fő téren egyre fokozódó jókedvről, az éjszakába nyúló beszélgetésekről egy-egy ízletes zsíros kenyér fölött. Várni, ahogyan beérkezik mindenki, egymásnak szurkolni, egymást ünnepelni, és ne felejtsük el megemlíteni, hogy csodás képeket készíteni a vízparton felállított hatalmas Moonlight Run logó előtt.


A buli közepette összefutottunk Kovács-Cs. Orsolyával, miközben a serlegével a kezében mosolygott lelkes támogatója, az egyik barátnője kamerájába. A nők között harmadikként ért célba és már az eredményhirdetés során is sugárzott belőle a vidámság, látható volt, hogy mennyire örül az 55 perc 45 másodperces idejének, mellyel a dobogóra léphetett. Így nyilatkozott a versenyről:

Nagyon jól éreztem magam. Az első éjszakai futásom volt egyébként. És furcsa volt, nyilván furcsább, mint amikor az ember napközben fut, mert alig láttam igazából, hogy hol megyek, úgyhogy mindig kellett valami talpat találni, amibe lehet kapaszkodni. De egyébként nagyon jól éreztem magam, a szervezés is teljesen rendben volt, nagyon jó idő volt, úgyhogy ezt is köszönjük a szervezőknek. Igazából ennyivel tudnám összefoglalni. A kaja is nagyon jó volt a végén, a zsíros kenyérért külön köszönet!

Józsa Gábor idén negyedik alkalommal vett részt a Moonlight Run-on, de még számára is tartogatott meglepetést az este. Három év után újra olyan időpontban került megrendezésre a verseny, amikor rengeteg szentjánosbogár kísérte 12 km-es útján, melyet 39 perc 44 másodperc alatt teljesített. Ezzel újabb pályacsúcsot állított fel, 17 másodpercet javított tavalyi idején.


Szerettük volna, ha ebben a blogsorozatban nem csak a profi futók tudnak megszólalni, hanem mindenki, aki szereti és élvezi a futást. Nagy öröm volt meghallgatni mindnyájatok beszámolóját, melynek köszönhetően jobban megismerhettünk Titeket. Ebből készítettünk Nektek egy rövid összefoglalót:


Köszönjük, hogy velünk tartottatok az este folyamán és hozzájárultatok az vidám hangulathoz! Minden résztvevőnek gratulálunk, csodás eredményeket értetek el! Jövőre is várunk Titeket, addig pedig hátha látjuk egymást az őszi versenyeken!



HÍRLEVÉL

Csatlakozz te is a több mint 8000 feliratkozott futónkhoz, és értesülj elsőként a versenyeinkkel kapcsolatos újdonságokról.

A hírlevél feliratkozással az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat elfogadom

  • Grey Facebook Icon
  • Grey YouTube Icon
  • Grey Instagram Icon
  • Grey Pinterest Icon
0