Ebben a bejegyzésben egy olyan elismert futót szeretnénk bemutatni Nektek, aki eddig minden Moonlight Run versenyünkön részt vett és minden alkalommal a dobogó tetejére állt. Józsa Gábor idén is az indulók táborát fogja erősíteni, melynek kapcsán megkerestük Őt, hogy egy rövid beszélgetést folytassunk vele. Az interjúból kiderül, hogy hogyan alakult a pályafutása és, hogy milyen nemzetközi és hazai eredményeket ért el. Mindemellett megkérdeztük a Panorámafutáshoz fűződő emlékéről és az idei évéről is.
Gábor, kezdésként pár olyan kérdést tennék fel, ami Rád vonatkozik, hogy egy kicsit megismerjük a pályafutásod. Tudnál mesélni Magadról, és az eddigi karrieredről? Mióta futsz?
„Tájékozódási futóként és atlétaként kezdtem. Igazából 10 évig csináltam, ezután választottam az atlétikát és kanyarodtam az utcai futás felé leginkább, azon belül is a maraton felé. És végül is abban értem el talán a legnagyobb sikereimet. Meg tájékozódási futásban is válogatott voltam. Aztán atlétikában is az lettem. Nyertem öt maratoni bajnokságot, háromszor félmaratoni bajnokságot, egyszer tízezret, egyszer egy fedett pályás háromezret. Talán a legnagyobb sikerem az, hogy a riói olimpián részt tudtam venni 2016-ban maratoni távon. Gyakorlatilag azóta is maratonra készülök, maratonokra edzek."
Nagyon szép eredmények! Mi a titkod? Mi az ami szükséges ahhoz, hogy egy futó képes legyen ezt a szintet elérni?
„Azt gondolom, hogy leges leginkább a nagyon nagy szorgalom és alázatosság. Nyilván valamennyi becsvágy is szükséges. Abból a tekintetből azért mindenképpen szerencsés vagyok, vagy jó adottság, hogy kevéssé vagyok sérülékeny. Nyilván nem lenne ez az egész, ha önmagában nem szeretném a futást. De nagyon szeretek versenyezni, szeretem megmérettetni magam.”
Biztosan sokan szeretnék a számokat is tudni. Mi volt a legjobb időd, melyik versenyen érted el?
„2 óra 16 perc a legjobb eredményem, Hamburgban futottam éppen az olimpia előtt pár hónappal. Mindenképpen arra vagyok az egyik legbüszkébb. Illetve talán még a fedett pályás háromezer méteres bajnoki cím, ami már régebben volt, már nem is emlékszem pontosan, 2013-ban talán, 8 perc 25 másodperccel nyertem meg. Az nekem idegen táv volt, azért én inkább hosszú távú versenyző vagyok.”
Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy ezeket a csodálatos eredményeket amatőrként érted el, hiszen a futás mellett informatikai területen teljes állásban dolgozol. Hogyan tudod ezt menedzselni?
„Mindenképpen nagyon jó és szigorú időbeosztás szükséges, ez nagyon fontos. Mindig törekedtem arra, hogy a lakhelyemhez közel dolgozzak. Gyakorlatilag a teljes munkakarrierem során végig így volt, hogy viszonylag közelre kellett járnom, és mindig könnyen tudtam úgy választani munkahelyet vagy lakhelyet végül, hogy ez megvalósuljon és igazából ez az egy az, amin tudok időt spórolni, hogy minél kevesebbet utazok és ingázom hét közben.”
Futás szempontjából hogyan alakult az idei éved?
"Az alapozás sajnos nem sikerült túl jól és elég gyenge volt a formám. Szerencsére időben fény derült rá, hogy valószínűleg az egészért egy nagy fokú vashiány volt a felelős. És amióta ezt felfedeztük és kezeljük, azóta sokkal jobb az edzettségem és az állapotom, szóval most már mindenképpen feljövőben vagyok, bizakodók vagyunk, hogy a szezonban tudok majd bajnokságokon versenyezni."
Voltál ettől függetlenül valamilyen nagyobb versenyen, vagy inkább arra figyeltél, hogy fel tudd hozni magad?
"Inkább a felhozáson volt a cél, de kinéztem magamnak egy terepfutóversenyt, a Mátrabércet, aminek itthon nagy hagyománya van a terepfutók és a túrázók körében. Az egy jó hosszú táv volt, ez volt igazából az első ultra távú versenyem, ami azt jelenti, hogy a maratoni távnál hosszabb, 54 km-es verseny volt. A pályacsúcsot céloztam meg és szerencsére sikerült is. Egy ötórás elméleti határon belül futottam le, ami mindenképp nagy sikernek éltem meg. Ez adott egy nagy lendületet, hogy vissza tudjak térni az edzésekbe.”
Ennek köszönhetően idén is részt fogsz majd venni a 4. Moonlight Run-on. Többször is ott voltál ezen a versenyen, címvédőként térsz vissza. Az előbb azt mondtad, hogy szereted megmérettetni magad. Ezen a futáson viszont eddig nem igazán akad ellenfeled, miért térsz még is vissza? Mi tetszik Neked ezen a versenyen a legjobban?
„Egyrészt Markussal van egy régebbre nyúló kapcsolatunk. Anno megkeresett egy szponzoráció kapcsán, ami pár év után nem folytatódott, igazából közös megegyezéssel. Nekem ez akkor annyira jól esett, hogy arra gondoltam, miért ne tennék meg Neki annyit, hogy elmegyek az ő versenyére és ezzel is talán tudom kicsit segíteni, hogy én is részt veszek a versenyen."
"Másrészt pedig szerintem egy tényleg nagyon jó verseny. Nagyon szeretem a Dunakanyart, nagyon hangulatos ott este a Duna-part. Többször volt, hogy teljes Holdvilágban tudtunk futni, ahogy a szentjánosbogarak ott világítottak körülöttünk. Nagyon hangulatos. A pályán pedig végig lefelé kell futni, így még könnyebb egy ilyen kellemes nyáresti versenyen.”
Mit gondolsz, mit tud adni egy ilyen verseny, egy ilyen esemény a futóknak? Miért különleges ez az éjszakai futás?
„Azt gondolom a helyszín és az útvonal miatt más, mint egy budapesti rakpart futóverseny, ami azért valljuk be elég unalmas és eléggé egy síkon megy. Persze Budapest legszebb részei stb. stb... Jó, de még is csak a betonrengetegben fut az ember. Másrészt meg nyáron este azért tényleg felüdülés és egy különlegesség. Az ember azért egyedül nem feltétlenül venné rá magát, hogy nekiálljon este kilenckor lefutni egy Szob-Nagymaros távot.”
Nem ez az egyetlen emléked a Panorámafutással kapcsolatban. Előtte már indultál a Zebegényi Panorámafutáson is, igaz?
"Igen, a 25 km-en! Zebegényből futottunk valamennyit Nagymaros és Szob között, végig nagyon szép volt a pálya."
Mit gondolsz mitől jók ezek a versenyek?
"Szerintem Markus profi ebben azért. Nem nagyon vállalja túl magát. A versenyek pedig gyönyörű helyszíneken vannak, A Duna-menti bicikli út tényleg nagyon jó, jó a helyszín!”
Az interjú során gyakran említetted a Dunakanyart, viszont tavaly óta van egy zempléni versenyünk is, a Panoráma Trail. Azután, hogy ilyen szép eredményt sikerült elérned idén az első ultra trail versenyeden, tervezed, hogy itt is indulsz, esetleg pályacsúcsot döntesz?
„Igen-igen, beszéltünk róla, valószínűleg el tudok azon is indulni, egyelőre jónak tűnik az időpont. Egyrészt nagyon szeretem a zempléni hegységet, másrészt Boldogkőváralja kimondottan az egyik kedvenc hazai váram. Nagyon szeretem, éppen pár héten belül oda fogok utazni családdal, emiatt is tervezem, hogy elmegyek."
Köszönjük szépen ezt a beszélgetést és hogy ezáltal jobban megismerhettünk Téged! Sikeres szezont kívánunk és hamarosan látjuk egymást az éjszakai futáson!
Gáborral tehát mindenképp találkozhatunk a hamarosan induló Moonlight Run versenyen, hiszen a többi versenyzővel együtt ő is rajthoz áll, hogy idén is magáévá tudhassa azt a hatalmas élményt, melyet az éjszakai futás és a csodálatos környezet összessége ad. Ezt Ti is átélhetitek, hiszen június 10-ig még van időtök nevezni. Ha szeretnétek kapni egy kis betekintést a verseny hangulatába, a tavaly készült összefoglaló videó remek képet ad!
Comments